Az egyesület történetének kezdete szorosan összefonódik Magyarlukafa településsel, az itt található Néprajzi Műhellyel. Szigetvártól 20 kilométerre a Zselici dombság déli kapujában lévő, alig 100 lakosú, halmozottan hátrányos helyzetű aprófalu. Az utóbbi 30 évben a település életének legfontosabb alakítója volt.

A 70-es években indult egy folyamat, a hagyományok felé fordulás, a paraszti tárgykultúra és a néptánc-táncház mozgalom… Ekkor találtak rá a pécsi Janus Pannonius Múzeum Néprajzi osztályának lelkes kutatói a falu közepén, romokban heverő hagyományos parasztházra. A környék egykor jellegzetes építészeti formáját őrző, úgynevezett talpasházra. Tájházzá alakították a felújítás során, melynek célja az volt, hogy így a népi kultúra iránt érdeklődők az „élő- múzeumban” ismerkedjenek meg kézműves mesterségekkel.

1979 óta működött alkotótelepként. Tarján Gábor vezetésével és Dr. Andrásfalvy Bertalan segítségével találták ki az alkotóház koncepcióját Az akkori Fiatalok Népművészeti Stúdiójának egy csoportja részvételével.
Ebben a csoportban több olyan kézműves volt, akik ma már elismert művészei az országnak, mint pl. Szatyor Győző Nagy Mari, Vidák István, Gera Klára, Kardos Mária.

1987-ban Budapestről néhány frissen letelepedett fiatal kezdeményezésére megalakult a Kaptár Közművelődési Egyesület.
A Kaptár nevet azért választották az alapító tagok, mert az összetartozásra, a szorgalomra és áttételesen a tudás gyűjtögetésére is utal. Célul tűzte ki a helyi közművelődési tevékenységek ellátását, amibe a programszervezések, kiállítás rendezések, könyvtárműködtetés, a Néprajz Műhely munkájának elősegítése, a környékbeli kézművesek összefogása is beletartozik.

Immár több, mint 30 éves az egyesület, A kezdetektől Lovas Kata elnökletével működött az egyesület, de betegsége után, Turós János vette át a vezetést és a székhely is beköltözött a városba, ill. Kozármislenybe a Művelődési Ház adott otthont műhelyeinknek és rendezvényeinknek.